Viszonylag fiatal ahhoz, hogy ilyen dolgokra figyeljek oda. Általában az ember 40 fölött kezd el komolyan foglalkozni az étel minőséggel és tudatos, egészséges életmóddal (sajnos), amikor már jelentkeznek különböző tünetek, amit helyes étkezéssel könnyedén meg lehet oldani. Ezer meg egy filmben lehet látni, ahogy a feleség próbál egészséges ételt adni a férjnek, mondván, hogy figyelni kell a szívére, májára, koleszterin szintjére, fogyna, cukros és még sorolhatnám... A férj meg morog magában, hogy nem tudja megenni ezt a szart. Ismerős, nem?
Nem véletlen ez... Majdhogynem lényegtelen milyen betegséged van, az első javaslata az orvosnak, hogy étkezz egészségesen és mozogj egy kicsit. Na már most, ha mindenre ez egy fajta megoldás, akkor nagy valószínűséggel mindet meg is lehet előzni azzal, hogy egészségesen étkezünk és mozgunk.
Mindig is rajongtam a sportokért, és utáltam betenni a lában egy mekibe. Ettől függetlenül volt egy időszak, amikor nem sportoltam semmit és borzalmas módon étkeztem. Mondjuk úgy 19-től 22 éves koromig. Utána kezdtem vissza-vissza kacsingatni a sporthoz, és elkezdett érdekelni az étkezés is. Meg is lett az eredménye. Mindegy... Nem bánkódom rajta, mert így az IR visszazökkent egy egészséges és tudatos életmódba, amit elég fiatalon sikerül kitapasztalnom, és ez 40-50-60 éves koromban jócskán vissza fog köszönni. Hálás lesz a testem és az elmém. Ha az ember oda figyel az életmódjára, ez a betegség "semmi". Tünetmentesíthető és nem egy nagy döfés az, hogy sportolnod kell és nem mindegy mit adsz a szervezetednek. Szóval azt kell, hogy mondjam, hogy a mai világban, aki erre oda tud figyelni, kellően erős és határozott, illetve még a cukorbetegség vagy PCOS előtt kiderül, ez egy hasznos betegség. Így rákényszerül az ember a helyes és tudatos életre.
Amióta elkezdtem ezt a blogot, nagyon komolyan beleástam magam az étkezésbe. Többek között azért is indítottam el, hogy tényleg teljesen átrágjam a témát, és foglalkozzak vele. Nem vagyok egy nagy darab lány, mármint nincs rajtam sok zsír, de elég izmos vagyok, futok, úszok évek óta, most kacsingatok a triatlon felé. Nem értettem, hogy ennyi sport mellett, ami napi szinten benne van az életemben, hogy lehet hogy lehet, hogy mégsem látszik rajtam... Hát íme a megoldás. Nem rég óta kezdtem el ennyire odafigyelni az étkezésre, nem éhezem soha, és nem sóvárgok a kaja után, mégis fogytam.
Jól érzem magam a bőrömben. Azt hittem sokkal nehezebb betartani és odafigyelni az evésre, de könnyedén megy. Nem mondom azt, hogy ha mellettem sütkrumplit esznek, ha pub-ban vagyunk, nem csípek belőle egy darabot, de ez nem számít. A célom nem egy rohadt szigorú diéta amit 2-3 hónapig csinálok és lefogyok tőle vagy akármi, hanem egy életmód. Az íze kedvéért igenis eszem egy darabot, de ennyi.